Olvassunk együtt!

Hosszú ideig ült a várólistámon ez a kötet. A megvásárlását egyre csak halogattam, aztán végül a könyvtárból kölcsönöztem ki, de lehet, hogy érdemes lenne meg is venni, mert nagyon tetszett, kifejezetten újraolvasós könyv.  A mű tényleg majdnem mindenről szól, ami a tudományban előkerült az évszázadok során. Olvashatunk arról, hogy hogyan határozták meg a Föld helyzetét a világmindenségben, hogyan futott fel az őslénytan tudománya, hogyan ismerték fel, hogy  minden parányi dolgokból, atomokból áll, és hogyan jutottak még tovább. Szó van a biológia eredményeiről is és egyáltalán, mindenről. Ráadásul mindenről elbővölően humorosan és érdekesen ír a szerző. Ő maga egyébként nem tudós, hanem újságíró és író, aki azonban nagyon alaposan tájékozódott minden témában, amelyről írt. És, ami a legfontosabb, el is tudja mondani nekünk mindazt, amit megtudott a valódi tudósoktól. Ami nem kis teljesítmény ám! Mert például könnyű lehet bemutatni az őslénytan eredéményeit a laikusoknak, de a...

Könyvklubos olvasmány volt ez a regény, amely egyben az első könyv is, amit a furcsa nevű írónőtől olvastam. Őszintén szólva elsőre nagyon ijesztőnek tűnt számomra a mű, főleg a borítója miatt. A fülszöveg azonban biztató volt, hiszen arról szólt, hogy hogyan hozza össze az embereket az olvasás szeretete, ráadásul a szereplők nagyobbik része könyvtáros.  Mégis, a regény feléig igencsak szenvedtem az olvasással. A történet nekem kicsit túlságosan klisés volt, leginkább egy ifjúsági, romantikus sztorihoz tudnám hasonlítani. Örültem volna, ha egy kicsit több történelmi hátteret kapunk, ha már az események nem voltak annyira sodró lendületűek. A történelmi háttér egyébként a gazdasági világválság utáni, de még a második világháború előtti időszak volt, egy Kentucky állambeli kisvárosban. Maga az alapszituáció pedig az Eleanor Roosevelt által indított mozgókönyvtár projekt volt, ehhez a kezdeményezéshez csatlakoztak a főszereplő hölgyek. Szó került a nők szomorú helyzetéről is, mert a k...

Mindig is nagyon szívesen olvastam asztrofizikai és csillagászati könyveket. Mr. Tyson pedig bevallottan népnevelési célzattal ír könyveket, és készít filmeket. Szeretné megmutatni a laikusoknak, hogy milyen érdekes is az asztrofizika, a csillagászat és az űrkutatás, illetve azt is, hogy igenis el lehet mondani a leglényegesebb dolgokat úgy is, hogy azt egy könyvtáros-gyógymasszőr is megértse. Ez pedig nagyon-nagyon jó dolog.  Olvastam már könyvet Neil deGrasse Tysontól; nevezetesen a Terítéken a világegyetem - asztrofizika mindenkinek címűt. Az egy teljes mértékben alapmű volt, abból a szempontból, hogy a legalapvetőbb asztrofizikai kérdéseket tárgyalta ki, rendkívüli módon leegyszerűsítve és zanzásítva. Ehhez képest a Ha felfal egy fekete lyuk egy következő szintet képvisel.  Nem értettem meg egészen pontosan minden részletét, néha akkor sem, ha másodszor is elolvastam a számomra kétséges értelmű mondatot. Viszont, mivel a könyv igazából a szerző itt-ott megjelent, vagy el...

Mostanában csak úgy lubickolok az ismeretterjesztő művekben. Nagy élvezettel olvastam ez a könyvet is, ami tényleg a dinoszauruszokról szól, egy nagyon szimpatikus és remek írói vénával megáldott paleontológus tollából.  Számomra nagy élvezet volt olvasni ezt a könyvet. Brusatte határozottan a szórakoztató ismeretterjesztés céljából írta, szóval nem csak a dínókról, fosszíliákról, geológiáról, stb olvashatunk, hanem rengeteg sztorit is kapunk a paleontológusok titkos kis világából. Ezek alapján kifejezetten jópofa, laza embereknek tűnnek, akik szeretnek bandázni, sörözni, szórakozni, amellett, hogy imádják a kövületgyűjtés izgalmait. Bírják a hosszú túrákat, tűrik a hőséget és a hideget is, elalszanak bárhol és néha még feleséget-férjet is kövületgyűjtés közben választanak maguknak.  Brusatte pedig külön is szimpatikus volt. Egy nagyon szerény, a munkájában elkötelezett fickó, aki számtatlan kollégájának munkáját dicséri könyvében. Ez például határozottan tetszett nekem. Nem c...

Számomra nagyon érdekfeszítő volt ez a könyv. Kovács Róbert egyrészt újságíró, másrészt viszont éghajlatkutatást és meteorológiát tanult az ELTE-n. Úgyhogy a könyve informatív a témában és könnyen olvasható is.  A szerző célja az volt, amint az az alcímből is sejthető, hogy megpróbáljon józan hangot megütni a klímaváltozás kérdésében. Miután felvázolta a jelenlegi helyzetet, vagyis, hogy az egyik oldalon az "alarmisták" verik a harci dobokat és festenek a kelleténél is sötétebb jövőt az emberiség elé, a másik oldalon a "klímaszkeptikusok" kétségbe vonják, hogy az ember okozná a változást, illetve, hogy a klímaváltozás olyan nagy gondokat okozhatna. Kovács Róbert szerint az igazság valahol a két véglet között található. És ezt a véleményét tényekkel és adatokkal is bőségesen alátámasztja könyvében. Nagyon érdekes, ahogy az elején bemutatja, hogyan is alakult ki az a gondolat, hogy a klímaváltozás nagy problémákat tud/fog okozni. Az egész Margaret Thatcherrel kezdődöt...

Stephen Hawking utolsó, már halála után megjelent könyve ez a mostani olvasmányom. Amint a címből is kiderülhet, ez szintén egy népnevelő, ismeretterjesztő mű, ami a laikusokhoz és nem a szakmabeliekhez szól. Igyekszik meglehetősen egyszerűen fogalmazni, de azért néha nagyon kellett koncentrálnom, hogy valóban megértsem az okfejtéseket.  A kérdések, amelyekre Hawking professzor megkísérelt válaszokat adni tényleg nagyok. Például, hogy van-e Isten? Hogy kedződött a világ? Fennmarad-e az emberiség a földön? Mi van egy fekete lyuk belsejében? Stb. A kérdések egy részére érthető módon, nem bizonyításos módon, hanem elméleti síkon, logikai okfejtéssel adott válaszokat, elismerve, hogy van, amiben hinni kell. Például a "létezik-e Isten?"- kérdésre azt a választ adta, hogy nem létezik, mert a temészet törvényei rögzítettek, azok nem adnának teret Isten akaratának (mármint, hogy őt is kötnék), ezért nem létezhet. Viszont a "mi van egy fekete lyuk belsejében?"-kérdésnél kide...

Oh. Hetekig aszaltam ezt a könyvet a polcon, míg végre a kezembe vettem. Rögves beszippantott a regény, amely aggasztóan realisztikusan mutatja be a szegénységet. Nem egy vidám, tavaszi olvasmány, ami azt illeti, de így jártam.  Az elbeszélő egy kisfiú, 10 év körüli, neve nincs. Legalábbis a rendes nevén nem szólítják meg. Van egy gúnyneve, Goga, de arról tudni lehet, hogy valaki mást, egy 1944-ben elhurcolt zsidó család fiát hívták így. Azért így gúnyolják, mert a pletyka szerint az elbeszélő apját a falu egyetlen zsidója csinálta, nem az apja. Ebben a regényben nem csak a szégyen, de a szegénység, a nyomor és a kilátástalalanság is genereációkon átívelő kereszt. A falu mindent is számon tart. Kinek honnan származott a családja eredetileg, ki volt az, aki "kintről" hozott feleséget, stb. Ennek fényében az elbeszélő gyermek családja többszörösen is kilógott a csapatból. Apai oldalról románok voltak a felmenők között, anyai oldalról pedig ruténok. S persze ott van még a zsidós...