Vers mindenkinek (Ady Endre)




Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
fotó: Pinterest
Hanem jött néma, igaz öleléssel, 
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.

És megvakultak 
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, a nagyszerűt.
Mindörökre látom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Philip Zimbardo-Nikita D. Coulombe: Nincs kapcsolat Hova lettek a férfiak?

Kornis Mihály: Kádár János utolsó beszéde

Patrick J. Buchanan: Churchill, Hitler és a "szükségtelen" háború