Daniel Kehlmann: A világ fölmérése
Rozika néni ajánlására olvastam el ezt a könyvet, és nem bántam meg. Humoros és érdekes történetet olvashattam két nagy, német tudósról: Alexander von Humboldtról és Carl Friedrich Gaussról. Kehlmann nagyon emberinek festette meg e két tudóst, ami tényleg roppant szórakoztatóvá tette az olvasást, ugyanakkor érzésem szerint nem volt elrugaszkodott a valóságtól. Annak ellenére sem, hogy sok mindent valószínűleg a fantáziájára bízva írt meg. Természetesen kénytelen voltam utána olvasni a két nagy ember életének, mert nem nagyon voltam velük képben, mindössze a nevük volt ismerős, és a gauss-görbe kifejezés ugrott be (Amiről egyébként fogalmam nincs, hogy micsoda, még most sem, pedig láttam is a képét.). A könyv nagyjából követi az életeseményeket, de azért van egy-két rész, amit máshogyan festett meg Kehlmann, mint ahogy az történt. Például Gauss fiával való szakításának történetét, vagy Humboldt okait az agglegénységre. Valamint az egész alapsztorit, hogy ez a két tudós kapcsol...