Olvassunk együtt!

Hú... Kizárólag azért szenvedtem végig a könyvet, mert nem akartam lebőgni a könyvklubos hölgyek előtt, de nagy akaraterőre volt ám szükségem hozzá! No, meg arra, hogy Évi megjegyezze, hogy elég ciki lenne, ha pont én nem olvasnám el a kijelölt könyvet... Nos, tehát, igen, elolvastam a regényt. Rettentő komor volt, és egészen az utolsó, nagyjából 35. oldalig semmi, de tényleg semmi olyan nem volt benne, amitől egy picit is gyorsabban vettem volna a levegőt. A sztori: egy albán fiatalember, Gjorg a főhős. Ahol ő él, Albánia hegyvidékén, igen erős hagyománya van a vérbosszúnak. Az ő családja is benne van egy adok-kapok viszonyban már cirka 70 éve, és most Gjorg a soros gyilkos. Meg is teszi, amit a haza megkíván, megöli a megfelelő férfit. Aztán elindul haza, de zavarban van, hogy mindent szabályosan tett-e, ezért pl megkéri az arra vetődő csoport férfit, hogy ugyan menjenek már kicsit tovább, és a férfit, akit ő az imént ölt meg, fordítsák már a hátára, mert talán elmulasztotta ezt

A könyvnek először a borítója tetszett meg a könyvtárban. Kicsit olyan Twin Peaks-es beütése volt, és hát a címe is eléggé komor, szerintem. A molyon elég pozitív véleményeket olvastam, úgyhogy végül elolvastam.  Egy teljesen átlagos történet, semmi misztikum, semmi borzongás. Az viszont helyes feltevés volt, hogy komor. Nem túl vidám dolgokról szól a história. Négy testvér életét ismerhetjük meg, akik árván voltak kénytelenek felnőni, mivel a szülők autóbalesetben meghaltak. A két fiú már elég nagy volt hozzá, hogy úgy döntsenek, nem engedik szétszedni a gyerekeket, hanem maguk fogják megoldani az életet. A mesélő, Kate, és a húga még kicsik voltak, róluk a bátyjaik gondoskodtak. Végig megy az utalgatás a szomszéd család nagy tragédiájára, meg arra, hogy valami gond van Kate és a kedvenc testvére, Matt között is. Olyan nagyon azért nem rágtam le ezek miatt a körmömet, mert a szomszéd család nagy tragédiája eléggé kitalálható volt, szerintem felesleges volt azzal próbálkoznia az í

A könyvklubban ajánlotta Iza Anna Gavalda könyveit, ezért a következő könyvrendelésnél próbáltam is keresni az írónőtől valamit. Az Együtt lehetnénk volt rendelhető, talán mert nemrégiben filmet is készítettek a könyvből. Végül pedig én magam is hozzájutottam, hogy elolvassam a regényt, és nem csalódtam. A könyv egy kedves, vérbeli francia, kicsit édes-bús történetet mesél el. Camille, Franck, Phillibert és Paulette egyáltalán nem azok a nyerő-menő típusok, és hát egyedül nem is nagyon boldogulnak. Összefognak hát, hátha úgy majd jobban megy az élet. És lám, tényleg jobban megy! Camille magától valószínűleg éhenhalt volna egy jéghideg lakásban, Phillibert dadogva butaságokat motyogott volna, Franck egész életében csak káromkodva száguldozott volna a konyha-nők-motor háromszögben, és Paulette az öregek otthonában fejezte volna be az életét, teljesen magányosan.  Kicsit túl szép a történet ahhoz, hogy igaz legyen, hiszen mindenki sorsa gyönyörűen elrendeződik a könyv végére, de nem