Olvassunk együtt!

Rákosi Mátyás, mint téma hatalmas kedvencem. Pünkösti Árpád tetralógiáját annak idején többször is végigolvastam, és még bizonyára fogom is, mert egyrészt nagyon szórakoztató, másrészt pedig lenyűgözően informatív.  A Levelek Rákosihoz nem konkrétan Rákosi Mátyásról szóló életrajz, hanem a hozzá íródott levelek alapján festi meg az ő nevével fémjelzett korszakot. Elképesztően tanulságos olvasmány! Néha nevettem rajta, néha meresztettem a szememet a hitetlenkedéstől, néha pedig összeszorult a torkom.  Rákosi Mátyás 1945-ben lépett Magyarország politikai nagyszínpadára, és 1956 júliusáig ott is állt, mint első számú és teljhatalmú vezető. Kő András és Nagy J. Lambert a levéltárakból és egyéb forrásokból származó levelek legérdekesebbjeit gyűjtötték össze ebben a kötetben, amelyeket Rákosi Mátyáshoz írtak az emberek. A levelek megmutatnak egy-egy szeletet a múltból, hogy mik voltak annak idején a legfontosabb kérdések, a legsúlyosabb problémák, egyáltalán: milyen volt az élet a m...

Szeretem a második világháborúról szóló könyveket, filmeket, de főként a dokumentum típusú könyveket-filmeket, a fikció, a regény nem az én világom. Buttar könyve keményen hadtörténeti szakirodalom, már-már meghaladta a képességeimet az elolvasása. Nagyon lassan haladtam vele, mert elképesztő részletességgel mondja el, hogy mikor, melyik hadtestel, zászlóaljjal, üteggel mi történt, hány tank, páncéltörő ágyú volt a helyszínen ahelyett, amennyinek az állománytábla szerint lennie kellett volna, ki karolt át kit, hol húzódott pontosan az arcvonal, ésatöbbi, ésatöbbi, 600 oldalon keresztül. Ugyanakkor időről időre visszaemlékezéseket tűzött be a szövegbe a szerző, bizonyára, hogy azért ne köpjünk homokot a száraz hadtörténettől. Ezek tették végül is olvashatóvá a könyvet, kicsit közelebb hozták az eseményeket, átélhetőbbé tették a háború borzalmait. Mert természetesen más azt olvasni, hogy a leharcolt csapatok mennyi élőerőt veszítettek, mint azt, hogy valaki mellől kilőtték a barátját a l...

Pár hónappal ezelőtt már láttam a könyv alapján készült filmet a Netflixen, ami őszintén szólva elég mély benyomást tett rám. Annak ellenére is így volt, hogy akkor, amikor megnéztem, a csapból is a klímakatasztrófa ömlött az egyszeri emberre. Mondjuk azóta ez megváltozott, hiszen eljött a covid, illetve kishazánk lassan választások elé néz, úgyhogy itt van nekünk a politika is témának, minden mennyiségben.  De be kell látnunk, hogy Sir David nem akármilyen figura napjainkban. Nem mondom azt, hogy nincs nála bölcsebb ember e földtekén, de mindenképpen érdemes meghallgatni, ha ő valamit el szeretne mondani. Ez a könyv azt szerette volna bemutatni, hogy a jelenleg 95 éves természettudós milyennek látta a bolygónkat fiatalon, középkorúan, idősen, és milyennek látja most, agg korában. Mi változott meg, mi történt a természettel, az állatvilággal, az emberi társadalommal. Ezalatt a majd 100 év alatt bizony nagyot fordult a világunk. Egyrészt mi, emberek gyakorlatilag elárasztottuk a bol...

Dezső András oknyomozó újságíró, és a magyarországi szervezett bűnözés után (Maffiózók mackónadrágban volt a könyv címe) a magyarországi kokainüzletről írt könyvet.  Amikor belekezdtem a Magyar kólába , azt gondoltam, hogy az eleje unalmas lesz, hiszen 1929-ben kezdődik a történet, és ugyan mi a fene történhetett kokain-biznisz címszó alatt akkor?! De nem volt unalmas, sőt. ( A báró halála című fejezet amúgy engem némileg Böszörményi Gyula leányrablós regényének hangulatára emlékeztetett.) Furcsa belegondolni, hogy volt idő, amikor kokainozni a legkevésbé sem számított romlott, vagy bűnös dolognak. Sőt, hogy a kokaint teljesen legálisan gyártották a gyógyszergyárak, és árulták a patikák. Persze aztán kiderült, hogy nem csodaszer, hiszen bár fájdalomcsillapító hatása tényleg magas, az emberek túlságosan is jól érzik tőle magukat, és gyorsan függővé válnak a fehér portól. Amely függőség amúgy drága mulatság volt minden időben. Habár volt, amikor kifejezetten elit drog volt a kokain,...