Olvassunk együtt!

Réges-régen terveztem már, hogy elolvasom ezt a memoárt, de olyan vaskosnak láttam a könyvet, hogy nem volt bátorságom belevágni. Pedig! Jó, tényleg hosszú, ez igaz. Cserébe viszont szórakoztató, kalandos és érdekes. Faludy, aki  Leimdörfer György Bernát József néven született Budapesten, a 30-as évek legvégén emigrál Franciaországba. Itt kezdődik a számtalan kalandja. Már házas ember, amikor elhagyta hazáját, s nagyon remélte, hogy felesége, Vali már nem tud utána menni, mert lezárják a határokat. Nincs szerencséje, az asszony egy "szép" napon bekopogtat Gyurka párizsi lakásának rozzant ajtaján, halálra ijesztve férjét. Dehát mint volt mit tenni, kénytelen kelletlen befogadta nejét. Hitler hamarosan Párizsig menetelt, Faludy, Vali, Havas Bandi (Endre) és Lorsy Ernő, az addigra összeverődött baráti társaság, menekülőre fogta egy francia táncosnő és a kerítőnője társaságában, aki állhatatosan a meztelen szépség anyjának állította magát. Eljutottak Casablancába, ahol is eg

Könyvklubos választás ez a könyv is, amit sajnos most először nem tudtam elolvasni időre... Szégyelltem is magamat rendesen, dehát muszáj volt tanulnom. Viszont megígértem, hogy mindenképpen el fogom olvasni, s íme, meg is tettem!  Táncos Csuda Mózsi kalandjai, életszemlélete és legfőképpen a beszéde nagyon, de nagyon tetszett! Kacagtam is, sírtam is, bólogattam is sokat olvasás közben. Említettem annak idején talán, hogy Sütő Andrástól az Anyám könnyű álmot ígért azért nem tudtam elolvasni, mert bosszantóan mesterkéltnek tűnt a székely szövege. Hát, Wass Albertnél ez nem így van! A székelyek búslakodnak, nem szomorkodnak; ügyelnek s nem vigyáznak valamire; eligazítják, s nem beszólnak az illetőnek; azt mondják ejszen, s nem hogy bizony. S még számtalan hasonló szavajárásuk van, amik az én fülemnek szépen hallanak. Mindvégig tudtam élvezni az ízes beszédet, nem untam rá, nem vált terhessé. Azon túl pedig ott van az egésznek a mondanivalója! A székely, aki két tűz közé kerül úg