Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Hú, de nagyon nehezen szántam rá magamat erre a regényre! Hatalmas hype övezte már vagy 2 éve a könyvet, Reese Witherspoon is beválasztotta a könyves listájába (hűha!), a könyvtárból is vitték, mint a cukrot, és persze a molyon is hasít. Minden együtt állt ahhoz, hogy ne akarjam elolvasni. Ámde! A könyvklub ezt a regényt választotta a hónap olvasmányának, úgyhogy belevágtam és a nyaralás alatt ki is végeztem a művet. Most pedig véleményt kellene mondanom róla, és van is véleményem, csak nehéz úgy elmondanom, hogy ne áruljak el részleteket a történetről. Úgyhogy ez a mai most egy spoileres értékelő lesz. FIGYELEM! SPOILERVESZÉLY! Szóval. A könyv eleje tetszett, amikor Kya gyerekkorát és a lápot mutatta be a szerzőnő, aki amúgy zoológus eredetileg. A vidék élővilágának részletezése, a költői képek a lápi világról, összességében a népnevelő részek szerintem szuperek voltak. Látszott, hogy az író tudja, hogy miről beszél és érződött, hogy nagyon szereti a természetet. Sőt, még írni is...