Olvassunk együtt!

Mostanában csak úgy lubickolok az ismeretterjesztő művekben. Nagy élvezettel olvastam ez a könyvet is, ami tényleg a dinoszauruszokról szól, egy nagyon szimpatikus és remek írói vénával megáldott paleontológus tollából.  Számomra nagy élvezet volt olvasni ezt a könyvet. Brusatte határozottan a szórakoztató ismeretterjesztés céljából írta, szóval nem csak a dínókról, fosszíliákról, geológiáról, stb olvashatunk, hanem rengeteg sztorit is kapunk a paleontológusok titkos kis világából. Ezek alapján kifejezetten jópofa, laza embereknek tűnnek, akik szeretnek bandázni, sörözni, szórakozni, amellett, hogy imádják a kövületgyűjtés izgalmait. Bírják a hosszú túrákat, tűrik a hőséget és a hideget is, elalszanak bárhol és néha még feleséget-férjet is kövületgyűjtés közben választanak maguknak.  Brusatte pedig külön is szimpatikus volt. Egy nagyon szerény, a munkájában elkötelezett fickó, aki számtatlan kollégájának munkáját dicséri könyvében. Ez például határozottan tetszett nekem. Nem csak a men

Számomra nagyon érdekfeszítő volt ez a könyv. Kovács Róbert egyrészt újságíró, másrészt viszont éghajlatkutatást és meteorológiát tanult az ELTE-n. Úgyhogy a könyve informatív a témában és könnyen olvasható is.  A szerző célja az volt, amint az az alcímből is sejthető, hogy megpróbáljon józan hangot megütni a klímaváltozás kérdésében. Miután felvázolta a jelenlegi helyzetet, vagyis, hogy az egyik oldalon az "alarmisták" verik a harci dobokat és festenek a kelleténél is sötétebb jövőt az emberiség elé, a másik oldalon a "klímaszkeptikusok" kétségbe vonják, hogy az ember okozná a változást, illetve, hogy a klímaváltozás olyan nagy gondokat okozhatna. Kovács Róbert szerint az igazság valahol a két véglet között található. És ezt a véleményét tényekkel és adatokkal is bőségesen alátámasztja könyvében. Nagyon érdekes, ahogy az elején bemutatja, hogyan is alakult ki az a gondolat, hogy a klímaváltozás nagy problémákat tud/fog okozni. Az egész Margaret Thatcherrel kezdődöt

Stephen Hawking utolsó, már halála után megjelent könyve ez a mostani olvasmányom. Amint a címből is kiderülhet, ez szintén egy népnevelő, ismeretterjesztő mű, ami a laikusokhoz és nem a szakmabeliekhez szól. Igyekszik meglehetősen egyszerűen fogalmazni, de azért néha nagyon kellett koncentrálnom, hogy valóban megértsem az okfejtéseket.  A kérdések, amelyekre Hawking professzor megkísérelt válaszokat adni tényleg nagyok. Például, hogy van-e Isten? Hogy kedződött a világ? Fennmarad-e az emberiség a földön? Mi van egy fekete lyuk belsejében? Stb. A kérdések egy részére érthető módon, nem bizonyításos módon, hanem elméleti síkon, logikai okfejtéssel adott válaszokat, elismerve, hogy van, amiben hinni kell. Például a "létezik-e Isten?"- kérdésre azt a választ adta, hogy nem létezik, mert a temészet törvényei rögzítettek, azok nem adnának teret Isten akaratának (mármint, hogy őt is kötnék), ezért nem létezhet. Viszont a "mi van egy fekete lyuk belsejében?"-kérdésnél kide

Oh. Hetekig aszaltam ezt a könyvet a polcon, míg végre a kezembe vettem. Rögves beszippantott a regény, amely aggasztóan realisztikusan mutatja be a szegénységet. Nem egy vidám, tavaszi olvasmány, ami azt illeti, de így jártam.  Az elbeszélő egy kisfiú, 10 év körüli, neve nincs. Legalábbis a rendes nevén nem szólítják meg. Van egy gúnyneve, Goga, de arról tudni lehet, hogy valaki mást, egy 1944-ben elhurcolt zsidó család fiát hívták így. Azért így gúnyolják, mert a pletyka szerint az elbeszélő apját a falu egyetlen zsidója csinálta, nem az apja. Ebben a regényben nem csak a szégyen, de a szegénység, a nyomor és a kilátástalalanság is genereációkon átívelő kereszt. A falu mindent is számon tart. Kinek honnan származott a családja eredetileg, ki volt az, aki "kintről" hozott feleséget, stb. Ennek fényében az elbeszélő gyermek családja többszörösen is kilógott a csapatból. Apai oldalról románok voltak a felmenők között, anyai oldalról pedig ruténok. S persze ott van még a zsidós