Mary Lawson: Varjak tava

A könyvnek először a borítója tetszett meg a könyvtárban. Kicsit olyan Twin Peaks-es beütése volt, és hát a címe is eléggé komor, szerintem. A molyon elég pozitív véleményeket olvastam, úgyhogy végül elolvastam. 

Egy teljesen átlagos történet, semmi misztikum, semmi borzongás. Az viszont helyes feltevés volt, hogy komor. Nem túl vidám dolgokról szól a história. Négy testvér életét ismerhetjük meg, akik árván voltak kénytelenek felnőni, mivel a szülők autóbalesetben meghaltak. A két fiú már elég nagy volt hozzá, hogy úgy döntsenek, nem engedik szétszedni a gyerekeket, hanem maguk fogják megoldani az életet. A mesélő, Kate, és a húga még kicsik voltak, róluk a bátyjaik gondoskodtak. Végig megy az utalgatás a szomszéd család nagy tragédiájára, meg arra, hogy valami gond van Kate és a kedvenc testvére, Matt között is. Olyan nagyon azért nem rágtam le ezek miatt a körmömet, mert a szomszéd család nagy tragédiája eléggé kitalálható volt, szerintem felesleges volt azzal próbálkoznia az írónőnek, hogy gerjessze a feszültséget ezzel kapcsolatosan. Elég lett volna szépen leírnia, ahogyan azt később persze meg is tette. Hogy Kate miért képtelen a kötődésre, az sem volt nagy titok, nyilvánvaló, hogy nem egy ideális családban nőtt fel, akkor sem, ha a testvérek nagyon szerették egymást. Vélhető volt, hogy azért történtek sérelmek itt-ott. Kate nekem nem volt túl szimpatikus, főleg a túlagyalásai miatt. Annyit vergődött a haza-menni-nem-menni kérdéskörben, hogy felidegesített rendesen. 

Ugyanakkor ez egy nagyon szerethető történet is! Matt, Luke, Kate és Bo egy olyan családot tudtak létrehozni, ami nekem nagyon tetszett. Süt a sorokból a szeretet és az elfogadni akarás. Tetszett az is, hogy nem volt túlmisztifikálva benne az amerikai álom sem, pedig Kate kitört a farm világából és kutató lett belőle. Igazából kíváncsi lettem volna még a folytatásra, Kate jellemfejlődése még éppen csak elkezdődött az utolsó harminc oldalon. Ezen kívül Luke-ról sokkal, de sokkal többet szerettem volna megtudni. Ő és Bo nagyon szőrmentén volt csak megmutatva, pedig az ő életük érdekelt volna talán a legjobban. 

Tetszett benne az is, hogy olyan jól bemutatta a testvérek áldozatát a közös életért. Mert végül Luke, Matt és Kate is feláldozott ezt-azt azért, hogy együtt maradhassanak, ne kelljen nagynénikhez kerülniük. Furcsa volt nekem, hogy az ilyen nagyon szoros köteléket is szét tudott szakítani valami. 

Összességében azt hiszem inkább szerettem a könyvet, mint nem. Nem tetszett minden benne, de egyáltalán nem volt elvesztegetett idő, amit az olvasására fordítottam.