Hűha! Hogy is kezdjem... Először is: nagyon tetszett! Sajnálom, hogy nem olvastam hamarabb. Izgultam, hogy nagyon elvetemült "művészregény" lesz, amiből - ha van is benne - alig lehet majd kihámozni a történetet. De kár volt az izgalom. A történet érthető, a regény pedig művészi ugyan, de befogadható szinten. A szerkezete érdekes. Két részből áll, I-IV. fejezet az első rész, és VI-I. fejezet a második rész. Ahogy utána olvastam, ez a tangó lépéseit jelzi (nem tudok tangózni). A történet egy már nem működő mezőgazdasági telepen játszódik, valahol Gyula és Békéscsaba környékén, a 80-as évek elején-közepén, kb. (Nincs semmi leírva, csak a Wenckheim-kastélyról tudtam belőni a helyszínt nagyjából, valamint a Warsawa autóról, a Coca-colaról, Kossuth cigiről, és a hanyatló gazdasági helyzetről az időt.) A szereplők a régi dolgozók, akik ott maradtak az isten hátamögötti telepen, rogyadozó házaikban, szegényen és nyomorultan. Az eső meg folyton esik, sár van, minden hideg és nedv...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése