Könyvajánló: Az ügynök halála

Mióta olvastam Arthur Miller memoárját, azóta készülök rá, hogy elolvasom legalább egy-két drámáját. Az ügynök halálát most fejeztem be. Sokat olvastam már a drámáról Miller könyvében, mesélt róla, hogy egy kisházat épített fel saját kezűleg a hátsó kertben azért, hogy ott tudja megírni a darabot. Írt a színpadra állításról is, az utóéletéről is. Felcsigázta az érdeklődésemet, na. Aztán tegnap az unokahúgom mesélte, hogy pont ezt a darabot olvassa, mert ebből kell majd referálnia a suliban. Szóval gyorsan bele is kezdtem! 

Nincs valami jó hangulata a darabnak. Willy Loman a főhős, aki ügynök (tulajdonképpen nem derült ki, hogy micsodával ügynökösködött), már 36 éve ugyanannál a cégnél. Utazik szerte Amerikában, de egyre nehezebben keresi meg a kenyerét. Két fia, Biff és Happy éppen náluk van, a régi szobájukban. Igen gyorsan kiderül, hogy Willy kezd megbolondulni, hol a múltban van, hol a jelenben, hol egyszerre mindkettőben. Gyakran képzeli maga mellé a testvérét, Bent, aki Afrikában szerzett gyémántból nagy vagyont (Habár az események fényében, már ebben is kételkedem.), vagy a fiait fiatalon. Ezekből a régi emlékekből derül ki szép lassan Willy életének tragédiája. 

Biff fia sokáig nem volt otthon, nem is nagyon tartotta a kapcsolatot a szülőkkel és a testvérével. Ő most szembesül azzal, hogy az apja magában beszél, egyre másra összetöri a kocsiját, hogy gyakorlatilag nincs bevétele, és kezd minden összeomlani. Benne és testvérében, Happyben van az apa minden reménye, hogy majd ők kihúzzák a bajból. De végül kiderül, hogy az apa nem csak magáról hazudott, hanem a fiairól is. Nagyszerű embereknek állítja őket, jó kereskedőknek, nagyszerű futballistának, de ebből semmi sem igaz. Maga Willy csak egy középszerű ügynök, Happy egy szoknyapecér kis senki, Biff pedig egy kisstílű tolvaj. Vagyis a két fiú aztán nem fogja kihúzni a bajból Willyt, sőt! Az üzletember, akihez Willy Biffet elküldi állás ügyben meg sem ismeri a fiút, pedig állítólag legjobb ügynöke volt régen (Ez az egyik csúcspont, amikor Biff rájön, hogy ő nem is ügynök volt annál a cégnél anno, hanem kifutófiú. Rádöbben, hogy mekkora hazugság az életük, ha már ő sem emlékszik rá, hogy kicsoda-micsoda is volt.). Willyt pedig kidobják a munkahelyéről, amikor elmegy, hogy irodai munkát kérjen magának az örökös utazgatás helyett. Egész elbaltázott élete összecsap felette. Szerintem a legszomorúbb az egészben az, hogy Willy a sajátja mellett a családja életét is tönkretette. Biff teljesen összeomlott az apja elvárásai alatt, ő is elhitte magáról, hogy mekkora ász fickó, és kiborult, hogy mások nem így viselkedtek vele. A feleség, Linda is annyira hozzászokott a hazugságokhoz, hogy nem meri meglátni a fenyegető véget, és asszisztál férje bolondériáihoz. (pl ahhoz, hogy Willy éjszaka veteményez a kertben), és szándékosan nem vesz tudomást arról, hogy Willy meg akarja ölni magát. Happy pedig folyamatosan és mindenben hazudik. Kicsi és nagy dolgokban egyaránt. 

Szerintem nagyon jól megírt darab, a jellemek tökéletesen vannak kidolgozva, igazi tragédia kerekedett belőle. Willy Loman iszonyúan szánni való figura, néha pedig meg kellene pofozni. Annyira részévé vált már a hazudozás, hogy nem is tudja meghallani az igazságot. Amikor pl Biff el akarja mondani, hogy a nagy reményekkel kecsegtető állást nem kapta meg, akkor egyszerűen megjelenik Willy képzeletében a testvére, Ben, és nem hallja tőle, hogy a fia mit mond neki. Csak azt hallja meg, amit meg akar hallani. Az egész bandából egyedül Biff jut el oda, hogy kitörjön a hazudozásokból. Kimondja, hogy ő már tudja, hogy kicsoda is ő valójában: egy senki. Tehát úgy is kell élnie, mint egy senkinek: egy farmon lenni Texasban, melózni, állatokat tartani, este pedig rágyújtani egy pipára, fenébe az amerikai álommal! Rájön, hogy nem ért az üzlethez, a focista karrierről már lemaradt, és nem akar városban sem élni. De Happy és Linda maradnak a jól bevált önámítás mellett. Willy sírja mellett Happy fogadalmat tesz, hogy bebizonyítja: Willy Loman álma igaz volt, nem halt meg hiába! 

Szóval tetszett! Azt hiszem az Örkény színházban adják a darabot, jó volna megnézni. 

Kedvenc idézeteim a darabból: 

"BIFF (növekvő izgalommal): A háború előtt mentem el hazulról, s azóta vagy húsz-harminc foglalkozásba is belekaptam. Pórul jártam mindegyikkel. De hogy miért, az csak későn kezdett el derengeni. Pedig megfordultam Nebraskában, ahol marhát tereltem, Dakotában, Arizonában és most Texasban, s az hozott haza, hogy rájöttem a nyitjára. A farmon, ahol dolgoztam, tavaszodik, tudod-e? S bárhol élek is, ha jön a tavasz, egyszerre csak összeszorul a szívem; istenem, gondolom, én semmire sem vittem. Mi a fenét csinálok én: eljátszadozom a lovakkal, heti huszonnyolc dollárért. Harmincnégy múltam, a jövőmet kéne végre megalapoznom..... Lehet, hogy ez az én bajom. Kamasz maradtam, se feleségem, se szakmám...akár egy kamasznak."

LINDA: "Egy szóval sem mondtam, hogy apád valami nagy ember. Willy Loman sohase keresett vagyonokat. A neve se szerepelt az újságokban. Nem is a legkülönb karakter, aki csak élt. De emberi lélek, és szörnyű dolog történik vele. Ezért érdemel kíméletet. Nem szabad engedni, hogy kiszolgált kutyaként pusztuljon el."