Stefan Zweig: Sakknovella

Rozika néni ajánlotta ezt a novellát, vagy kisregényt, még hónapokkal ezelőtt. Most sikerült elolvasnom, és azt kell mondjam, hogy nagyon megérte! Már, amikor a kezembe vettem a könyvet elámultam, mert egy igazi antik darabot sikerült kivennem a könyvtárból. 1945-ben adták ki az általam olvasott példányt, benne pecséttel, miszerint a Magyar Hivatásos Zenészek Szakszervezetének könyvtári állományába tartozott. Zweig 1941-ben írta meg Brazíliában, vagyis viszonylag hamar kiadták itthon is. A nácik hatalomra jutása miatt már 1934-ben Londonba emigrált, s később innen utaztak tovább feleségével Dél-Amerikába. Könyveit odahaza betiltották, sőt máglyákon is égették, nevét meghurcolták. Zweig feleségével együtt végül alig 60 évesen, 1942-ben öngyilkosságot követett el, nem tudván feldolgozni sem a saját, sem a népe sorsát. A Sakknovella az utolsó elbeszélése, s talán az egyik leghíresebb is.

A novella egy óceánjáró hajón játszódik, ami Buenos Airesbe tart New Yorkból. Az elbeszélő E/1-ben meséli a történetet, hogy hogyan ismerkedik meg egy sakkbajnokkal, akit végül egy titokzatos férfi le tud győzni. A novella a nácik vallatási módszereiről is szól, de gondolom az író magáról írta. Annak ellenére is, hogy ő soha nem élte át mindazt, amit főhőse szájába ad. Legalábbis nem a fizikai részét, de azt hiszem ő pontosan olyan vákuumban érezhette magát, mint Dr B. a novellában. Amikor olyan tökéletesen el van zárva a külvilágtól, hogy az lassan felőröli. Talán ő is a határán volt az őrületnek, s ha azt vesszük, hogy végül megölte magát, lehet, hogy nem is csak a határon volt. Szomorú belegondolni, hogy ha egy kicsit kitart még, akkor nem csak a Harmadik Birodalom hihetetlen gyors európai előrenyomulásáról hallhatott volna, hanem a gépezet elakadásáról is. Nem tudta kivárni a hadiszerencse fordulását. Bár, ki tudja, hogyan élte volna meg, ha kiderül számára (is), hogy mit tettek a többi zsidóval? Tolkien jut az eszembe, amikor azt kérdezi a Gyűrűk Urában, hogy hogyan lehetne ugyanolyan a világ, ha közben ennyi szörnyűség történt? Dr B. sem tudott már soha többé ugyanaz az ember lenni, mint a vallatása előtt. Zweig sem tudta feldolgozni mindazt, amit látott és átélt. Az üldöztetést, a meghurcolást, a józan ész halálát és a rengeteg szenvedést.

Szívesen ajánlom a novellát mindenkinek! Rövid, sodró lendületű és letehetetlen. Igazi gyöngyszem.