Bill Bryson: Majdnem minden rövid története

Hosszú ideig ült a várólistámon ez a kötet. A megvásárlását egyre csak halogattam, aztán végül a könyvtárból kölcsönöztem ki, de lehet, hogy érdemes lenne meg is venni, mert nagyon tetszett, kifejezetten újraolvasós könyv. 

A mű tényleg majdnem mindenről szól, ami a tudományban előkerült az évszázadok során. Olvashatunk arról, hogy hogyan határozták meg a Föld helyzetét a világmindenségben, hogyan futott fel az őslénytan tudománya, hogyan ismerték fel, hogy  minden parányi dolgokból, atomokból áll, és hogyan jutottak még tovább. Szó van a biológia eredményeiről is és egyáltalán, mindenről. Ráadásul mindenről elbővölően humorosan és érdekesen ír a szerző. Ő maga egyébként nem tudós, hanem újságíró és író, aki azonban nagyon alaposan tájékozódott minden témában, amelyről írt. És, ami a legfontosabb, el is tudja mondani nekünk mindazt, amit megtudott a valódi tudósoktól. Ami nem kis teljesítmény ám! Mert például könnyű lehet bemutatni az őslénytan eredéményeit a laikusoknak, de amikor azt kell elmagyarázni, hogy mik azok a neutrínók, kvarkok, mi a határozatlansági elv és még mit tudom én miféle kvantumfizikai fogalom, na ott már kell hozzá tehetség! És Mr. Brysonnak van tehetsége ehhez.

Örömmel olvastam szinte az összes fejezetet, és gyakran nem csak szelíden mosolyogtam közben, hanem félhangosan kuncogtam is. És természetesen rengeteg sort olvastam fel belőle a férjemnek, hadd okuljon és szórakozzon ő is! Kifejezetetten élveztem azokat a részeket, amikor a tudósokat mutatta be, akik eredéményei vagy meghatározóak voltak a tudomány világában, vagy annyira érdekes volt a történetük, hogy azt mindenképpen el kellett mesélni. Ezek a jellemrajzok humorosak és találóak voltak, mint egy-egy jól sikerült szkeccs. 

Azon kívül pedig természetesen nagyon, de nagyon sokat tanultam a könyvből. A szerző igyekezett minden tévhitet lerombolni, ami a tudománnyal kapcsolatosan az emberekben él. Például, hogy Darwin a pintyek csőrének változásait látva "találta ki" az evolúció elméletét. (Amikor ő a Beagle fedélzetén utazgatva látta ezeket a madarakat a szomszédos szigeteken még egyáltalán nem volt nagy természettudós, és fel sem ismerte, hogy egy madár több változatát látja.) Vagy, hogy bármit is tudunk a minket körülvevő természet valódi sokszínűségéről. Szó sincs erről. Halvány lila gőzünk sincs róla, hogy valójában mennyi más élőlénnyel osztjuk meg a Földet. Lehet például, hogy a földön 4000 földigilisztafaj él, de az is lehet, hogy 12.000. Ezek komoly tudósok, komoly becslései! Ugyanekkora a szórás egy csomó fajnál, így aztán valóban nem lehet megállapítani, hogy rajtunk kívül még mennyi élőlény/faj él a földön. De az biztos, hogy amióta mi e sártekét koptatjuk, a fajok száma egyre csak csökken. Mintha mi lennénk a bolygó rákfenéje. Alig jelentünk meg (a Föld történetének 0,0001%-a óta van ember), de már lassan oda jutunk, hogy élhetetlenné tesszük a világot. 

Szeretjük azt képzelni, hogy az ember a fejlődés csúcsa, de ez nagyon nem így van. Csak egy állomás vagyunk, lehet, hogy még a dinoszauruszok, vagy a Neandervölgyi emberek regnálásának töredékét sem érjük el, és valójában messze vagyunk attól is, hogy mindent tudjunk a világról. A kozmológiával kapcsolatosan fogalmazta meg az alábbi mondatot Geoffrey Carr újságíró, de alighanem igaz lehet az ember fejlődéstörténetének vizsgálatával kapcsolatosan is. "Egész hegynyi elméletet építenek egy vakondtúrásnyi bizonyítékra." Avagy másként fogalmazva, Martin Rees szavaival: "Jelenlegi elégedettségünk [azzal, amennyit ma tudunk a Világegyetemről] lehet, hogy az adatok kis mennyiségének köszönhető, és nem az elméletek ragyogó mivoltának."

Szerettem, ahogy Bryson szarkasztikusan bemutatta, hogy az olykor nagy magabiztossággal kijelentett "igazságok" valójában csak elméletek, amelyeket az idő, vagy más tudósok, más eredményei simán megcáfolnak. Szeretnénk, ha a tudomány minden kérdésre tudna választ adni, de az a helyzet, hogy ettől még messze vagyunk. Számomra viszont, aki nem vagyok tudós, Bryson könyve nagyon is sok mindent megvilágított. Igazán jó ismeretterjesztő mű ez, mindenkinek csak ajánlatni tudom, hogy olvassa el!